Cujka

A cujka (tuică) a pálinka román neve, Románia nemzeti itala. A cujka készítése népszokás, a falvakat járva az udvaron a fáskamrából felszálló füstök jelzik: munkában a gazda, fő a cujka! A magyar pálinkához hasonlóan gyümölcsből készítik, leginkább almából és szilvából. A pálinkafőzéshez fatüzeléses rézüstöt használnak. Hagyományosan ősszel, a bor elkészülte után fognak hozzá a pálinkafőzéshez, mely karácsonyig eltart. Alkoholtartalma általában 40-55%. Ha olyan szerencsénk van, hogy beleshetünk egy házi cujkafőzésre, legyünk felkészülve két dologra: az egyik, hogy egészen elképesztő házi cujkafőző szerkezetekkel fogunk találkozni, a másik, hogy nem maradunk szomjasak. Minden gazda a saját pálinkáját méltatja, s addig fognak kóstoltatni, míg mi is ezt tesszük. Az áfonyapálinkának nevezett italt a közhiedelemmel ellentétben nem áfonyából főzik, csak áfonyával és cukorral vagy mézzel ízesítik, melytől édessé és mélybordó színűvé válik. A PET-palackban kapható, nem teljesen hivatalos cujka minősége változó lehet, erről érdemes kóstolással megbizonyosodni.

A hegyek adományai

Romániában utazva a szezonban úton-útfélen árusítják a Kárpátok termését: szamócát, áfonyát, csipkebogyót, gombát. A román havasi áfonya ukrán testvéréhez hasonlóan ellenállhatatlan. Ősszel gombadömping van az erdőkben, a falusi asszonyok összegyűjtik és fonott hátikosarakban szállítják haza vagy a piacra. A faházak tornácain füzérekben szárítják, hasonlóan a babhoz.

Mamaliga és banos

A mi puliszkánk édestestvérei: kukoricadarából főzik, előbbit vízben, utóbbit tejben. Rengeteg receptje létezik ennek az egyszerű ételnek: készítik vajjal, tálalhatják tejföllel, sajttal, feltekerve és kenyérként szeletelve, főételként és köretként is. A tetejére kerülhet sült szalonna, kolbász vagy akár kacsamáj. Bram Stoker Drakula-könyvének első fejezetében is ezt teszik az asztalra, de megtalálhatjuk a hagyományos éttermek étlapjain is. A Drakula-történettel ellentétben drámai következmények nélkül fogyaszthatjuk.

Zakuszka

Az ősz ízét őrzik azok a befőttesüvegek, melyekben padlizsán, pritaminpaprika, hagyma, de bab, tök, gomba vagy cukkini is kerülhet, kenhető, pástétomra emlékeztető formában. Sokféle változata ismert és minden valamire való román háziasszonynak van saját receptje. Kenyérre kenve nagyon finom, de húsok mellé, ételek ízesítőjeként is kiváló. Eredetileg Örményországból származik, de Romániában annyira elterjedt, hogy helyi termékként jut eszünkbe. A piacokon egészen biztosan találunk belőle jó pár üveggel, a csomborhalmok, sütőtökök és paprikahegyek mellett. Sok esetben a kofák kóstolót is adnak belőle.

Miccs

A román konyha jellegzetes étele, mely darált marha-, sertés- és birkahús keverékéből készül, melyet fokhagymával és borssal ízesítenek. Az ujjnyi húsrudakat faszénparázs fölött sütögetni piknik alkalmával szokás: a kempingekben, piknikezőhelyeken általában felszerelést is biztosítanak hozzá. Nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, és éppen ezért nagyon népszerű étel. Változatai a környező országokban is felbukkannak csevap vagy kebab néven. Van, ahol ketchuppal és mustárral kínálják, de kemencés házikenyérrel és muzsdélyos káposztasalátával az igazi.

Borok

Románia jelentős borászati hagyományokkal rendelkezik. Kiváló termőhelyi adottságokkal bíró borvidékei egy szélességi fokon helyezkednek el Bordeaux-val és Toszkánával. A helyi típusok (Feteasca alba: Leányka, Feteasca regale: Királyleányka) mellett megjelentek a nemzetközileg is jól ismert fajták, mint a Cabernet, a Rajnai rizling vagy a Pinot noir. A Szatmár megyei Krasznabélteken pincék sora várja a borok kedvelőit. Ezen a területen a szőlőművelés bizonyíthatóan közel ezer évre nyúlik vissza, a szőlőnek és a bornak meghatározó szerepe van az itt élők életében. Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint az, hogy Krasznabéltek 690 házára 380 pince jut. Minden évben borfesztiválnak ad otthont a hely, ahol a borok mellett házi kolbászt, jóféle szalonnát és hidegmájast is lehet kóstolni.