A Karpati Gaszronomiai Orokseg Halozatot 2012-ben alapitotta az Ivano-Frankivszki Terulet Turisztikai Egyesulete (Ukrajna), a roman Ecologic Egyesulettel, a Szatmarnemeti Kereskedelmi es Iparkamaraval, a Szlovak Kereskedelmi es Iparmara kassai irodajaval, a magyar Szamos-bazar Egyesulettel, az Europai Unio Magyarorszag–Szlovakia–Romania–Ukrajna ENPI Hataron Atnyulo Egyuttmukodesi Program 2007-2013 kereteben.

A Halozat olyan nemzetkozi informalis szervezet, amely a szomszedos orszagok illetve regiok kozti hataron atnyulo egyuttmukodesen alapul. A Halozat nyitott uj regiok, szervezetek es maganszemelyek csatlakozasara.

Az alapito szervzetek a kovetkezo elgondolasok alapjan dontottek a Halozat megalapitasa mellett:

  1. A karpati (es Karpat-medencei) gasztronomia komoly szerepet tolt be a kulturalis orokseg megovasaban, a biodiverzitas megorzeseben es a regio szegenysegenek csokkenteseben. Ez a potencial reszben a helyi termekek egyedisegeben rejlik, ennek pedig a termeszeti eroforrasok es a helyben elok tudasa szolgaltatnak alapot.
  2. A tradicio, a tudas es a keszsegek gyakran generaciorol generaciora szallnak. 
  3. A terseg minosegi termekei/szolgaltatasai fejlodesenek legjelentosebb akadalyai a termelok/szolgaltatok kozti egyuttmukodes hianya. A globalizalodo piac es az uj technologiak komoly veszelyt jelentenek a hagyomanyos gazdalkodas es elelmiszereloallitas egyedisegenek megorzesere.
  4. A projekt celteruleteinek hagyomanyos gasztronomiai „szektora” szamtalan videki kozosseget, illetve elelmiszer eloallito vallalkozast fog egybe, akik mind erdekeltek a hagyomanyos mezogazdasagban, vendeglatasban vagy turizmusban. Ezek a vallalkozasok tobbnyire a hagyomanyos modszereket kovetik az elelmiszer eloallitasban. Kisebb gazdasagok, hagyomanyos kisvendeglok, vendeghazak, helyi idegenvezetok, helyi termek boltok, helytorteneti gyujtemenyek stb. Ezek, valamint a vendeglatoipari iskolak egyutt a legfontosabb orzoi a gasztronomiai hagyomanynak, es fontos szerepet toltenek be a hagyomanyos tudas jovo generacioknak torteno tovabbadasaban.
  5. A jelen tarsadalmi es gazdasagi helyzetben az emberek elelmiszerpiacrol alkotott kepe jelentosen eltorzult. Sok hagyomanyos etel lett aldozata az ipari elelmiszer eloallitasnak es a hipermarketek megjelenesenek. A felkesz- illetve gyorsetelek rendkivuli nepszerusege annak koszonheto, hogy megkonnyiti az emberek eletet, igy sokszor meg a falusi kornyezetben is jellemzo, hogy a csalad egyszeruen elhagyja a hagyomanyos etrendet, es a hazi konyha vezetesenek tudasa semmibe vesz.
  6. A hagyomanyos konyha mar nem resze a csaladban szulorol gyerekre atadott ismereteknek. A fiatalok nem ismerik a regi eteleket, es ezeddig komolyabb torekves nem mutatkozott, hogy az uj generaciok szamara megorizzuk a gasztronomiai oroksegunket. Fontosnak tartjuk, hogy ezen valtoztassunk, hirdessuk a hagyomany valodi erteket.
  7. Sok gyarto, kulonosen azok, akik a varosoktol tavoli, eldugott teruleteken, tobbnyire csaladi vallalkozasban dolgoznak, nehezen tudja termekeit piacra juttatni. A kereskedelmi lanca ezeknek a termekeknek nem megfelelo, igy ezek az emberek termekeiket tobbnyire csak helyben tudjak ertekesiteni. Helyzetuket tovabb neheziti, hogy sokan eleve tavol tartjak magukat a turizmustol, es kifejezetten a helyi lakossagra korlatozodik a celcsoportjuk.
  8. A gasztronomiai orokseg a turizmusban nem csak az etelrol szol, tagabb ertelemben magaban foglalja a termeszetet, a tortenelmet, a kulturalis orokseget, es magukat az embereket is. A helyi etel onmagaban nem fejezi ki a helyi kulturat, de annak szerves reszekent, kiegeszulve mas elemekkel, vonzo celpont a turizmus szamara. 
  9. A konyhamuveszet az egyetlen muveszeti ag, amely mind az ot erzekszervhez szol. A karpati gasztronomiai hagyomany alapjat organikusan eloallitott es elokeszitett etelek adjak, ami hozzaadott erteket jelent az idelatogatonak. 
  10. A projektbe bevont regiok mind egyedi kulturalis orokseggel rendelkeznek, melyek mind az egyseges karpati kulturalis orokseg kozos tortenelmi multu reszei. A Karpati Gasztronomiai Oroksegben vegzett kozos munka mellett a resztvevo regiok abban a szerencses helyzetben vannak, hogy egymas kulturajaba is bepillantast nyerhetnek, es a tapasztalatcsere alapul szolgalhat a kesobbi szoros egyuttmukodesnek is. A Halozat nyitott mas, a tersegben talalhato kozossegek illetve regiok csatlakozasara is.